Erkel Ferenc Zeneiskola

A szakmai-pedagógiai munka kettős irányultsága

Az oktató-nevelő munka a nevelési-oktatási tervben meghatározott kötelezettségek teljesítésére épül.

Az intézményünkön belüli oktató-nevelő munka kétirányú:
egyrészt egy szélesebb tömegbázisú "A" tagozatos képzés, amelynek feladata az általános zenei műveltség megalapozása, másrészt egy lényegesen szűkebb réteget érintő un. "B" tagozatos képzés, mely a zenei pályára történő felkészítést, tehetség-gondozást jelenti.
"A" tagozat - általános művészeti nevelés
Miután a tanulók nagy többségének oktatásáról van szó, a legfontosabb feladatunk, hogy megszerettessük a zenét, hogy zeneértõ, s zeneszeretõ közönséget neveljünk ebbõl a gyermek rétegbõl. Sok-sok igazi mûvészeti élményen keresztül vezessük el a gyerekeket a zene varázsos, lelket nemesítõ hatalmához. Ugyanez a cél vezet bennünket a néptánc és a színjátszás területén is.
Alapvetõen fontosnak tartjuk, hogy a zenei oktató-nevelõ munkát egy komplexebb művészeti nevelési program keretében kínáljuk a növendékek és családjaik felé.
"B" tagozat - tehetséggondozás
Alapelv: következetes, szigorú munka, a tantervi "B" tagozatos követelményrendszer és vizsgarendszer következetes betartása.
A tehetséggondozó munka további lehetőségei:

• óraszám növelés: rendkívüli képességű növendékek részére + fél óra
  

• nyílt tanítási napok szervezése meghívott előadóval (ezeken természetesen "A" tagozatos növendékek is játszhatnak)
  

• fesztiválokra, megyei, országos versenyekre történő felkészítés
  

• konzultációs lehetőség biztosítása a konzervatóriumokban.
  

• növendékhangversenyek, városi, megyei rendezvényeken való rendszeres szereplési lehetőség biztosítása ("A" tagozat is!)
  

Intézményünk alapfeladata, bekapcsolódása a város zenei életébe

Iskolánk alapfokú művészetoktatási intézmény. A különböző művészeti ágakon keresztül fő feladatunknak tartjuk az általános műveltség megalapozását, zeneértő, zeneszerető közönség nevelését, a társművészetek segítségével a tanulók képességeinek többirányú fejlesztését, művészi kifejezőkészségük alakítását, személyiségük minél színesebb alakítását, gazdagítását. A művészetek varázslatos nyelvének sajátos eszköztárával járul hozzá a tanulóifjúság és közönség neveléséhez, ízlésének formálásához, esztétikai érzékének fejlesztéséhez.
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról óriási lehetőségeket ad minden oktatási intézmény számára. Megszabva az oktató-nevelő munka irányát, biztosítja, hogy a helyi sajátosságok, igények szerint alakítsuk egy-egy intézmény szakmai, tartalmi és formai, szervezeti munkáját is.
Alapfokú művészetoktatási intézményünk speciális oktató-nevelõ munkája kiváló alapot ad arra, hogy teljes nyitottsággal forduljunk szűkebb és tágabb környezetünk művészeti életének irányításához. Kell és igenis kötelező - különösen egy oktatási intézményben - hogy ne maradjon meg saját, zárt keretei között, hanem táruljon ki a körülötte lévő élő, mozgó, eleven világ felé, s munkáját ennek lüktetése, életereje határozza meg.
A XXI. század elején különösen aktuális ez az igény, hiszen óriási információ mennyiség között kell eligazodnunk, s úgy kell összpontosítani tevékenységeinket, hogy lépést tudjunk tartani a világgal.
Belső, a nevelési-oktatási tervben megfogalmazott munkánkat is eszerint igyekszünk megvalósítani, de művészeti munkánk kezdettõl fogva felvállal egy, a helyi sajátosságokra és igényekre épülő, külső kapcsolatokra támaszkodó ismeretterjesztő, közmûvelődési funkciót is.